A fitymaszűkület gyakran előforduló probléma. Fitymaszűkületről akkor beszélhetünk, ha a merev tagodról a bőrt nem tudod hátra húzni a makk mögé és vissza könnyedén, sőt kifejezetten fájdalmas a kísérlet is. Sajnos nem olyan ritka, de elég nagy baj. A nemi életedet gyakorlatilag megakadályozza, alatta pedig igazi baktérium paradicsom van, mivel nehezen, vagy nem is tudod tisztítani! Ezért nincsen választásod, ez sajnos nem kívánság műsor, irány az orvos, aki sebészi úton megoldja azt.
A szüleid nem figyeltek, és elhanyagolták. Megijedni nem kell, mert érzéstelenítik, és egy, vagy több kisebb bemetszéssel ott helyben meg is oldják, utána haza lehet menni. A gyógyulás is egy-két hét, utána viszont egy életre meg is van oldva! A képen elég egyértelmű, hogy miről is van szó, és miért nagy gond ha ezt tapasztalod. Legyen jó hír a számodra, hogy az orvosi problémák közül pont akkora súlyú a megoldása, mint egy fogtömés, tehát gyakorlatilag ujjgyakorlat. Az elmulasztása viszont idővel igen súlyos fertőzést okozhat, szóval ne halogasd!
A makkot fedő, hátrahúzható bőrt fitymának nevezzük, feladata a pénisz legérzékenyebb makki részének fedése, és szerepet játszik szexuális aktus közben a pénisz hüvelyen belüli szabad mozgásának elősegítésében.
Fitymaszűkület (phimosis) esetén ennek a fedőbőrnek a nyílása olyan szűk, hogy a fityma egyáltalán nem, vagy csak részlegesen húzható hátra a makkról. Emiatt nehezebbé válik a makk tisztántartása, ezáltal gyulladás alakulhat ki. Másrészt a szűk fityma zavaró lehet a nemi élet során is.
A megfigyelések szerint azoknál a népeknél, ahol a körülmetélés általános, sokkal ritkábbak a makk és a fityma idült gyulladásai, és közel tízszer ritkábban fordulnak elő az ezekből kialakuló rosszindulatú hímvessződaganatok. Mindezek miatt az USA-ban jelenleg az újszülöttek 60%-ánál végeznek körülmetélést.
Lehet veleszületett, de lehet a későbbi korban kialakuló gyakran cukorbetegséghez társuló, vagy annak első előjeleként kialakuló szűkület a fitymán, mely súlyos esetben közösülési képtelenséghez, sőt vizelet elakadáshoz is vezethet. Megoldása műtéti.
Fitymaplasztika (Preaputium plastica)
A fityma szűkült szakaszának eltávolítása. Általában inkább gyermekkorban végzett és javasolt műtét, mely altatásban történik. Előnye, hogy a fityma „egészséges” szakasza megmarad, és a makk részben fedett a műtét után is. Ezzel szemben hátránya, hogy gyógyulása viszonylag több panasszal jár, és hosszabb ideig tart, az újbóli szűkület kialakulásának az esélye kb. 10% körül van.
Körülmetélés (Circumcisio) – A rituális beavatkozásoktól eltekintve bármely korban végzett műtét. Idősebb korban leginkább cukorbetegség esetén válik szükségessé. Általában helyi érzéstelenítésben a fityma belső és külső lemezének eltávolítása és ezek varrattal való egyeztetése.
A beavatkozásoknál általában felszívódó fonalat használnak, mely elkerülhetővé teszi a későbbi varratszedést. Az ébredés után a gyermek még infúziót kap, de néhány óra múlva már szájon át fogyaszthat folyadékot, szilárd ételt azonban a műtét napján az altatás miatt nem ehet.
A műtétek speciális előkészítést nem igényelnek. Az altatás miatt a műtét előtt legalább 6 órás éhgyomor szükséges. Vizet vagy teát az altatás előtt 4 órával ihat a beteg. Kórházi tartózkodás a végzett intézettől és műtéti komplikációtól függően leginkább egynapos vagy egyéjszakás bent fekvést igényel.
A fityma, hímvessző körülmetélése
A körülmetélés a fityma egészségügyi, vallási okok, vagy egyéb meggyőződés miatt végrehajtott orvosi eltávolítása. Körülmetélés során a fitymát sebészi úton, helyi érzéstelenítés mellett teljesen eltávolítják, így az nyugalmi esetben sem borítja a makkot. Egyes országokban vallási meggyőződés, vagy a tradíciók miatt már gyermekkorban végrehajtják a körülmetélést.
A világon a felnőtt férfiak mintegy negyede körülmetélt, de a statisztika országonként nagyon eltérő képet mutat. Az amerikai férfiak több mint 85%-nál elvégezték, elsősorban megelőző egészségügyi beavatkozásként. A brit férfiaknak mintegy 20%-a körülmetélt, és ennél nagyobb az arány Kanadában, Ausztráliában és Új-Zélandon. Ez a szabály a legtöbb afrikai törzsnél, szigorú vallásos előírás a zsidó férfiak számára, akiknél szertartásként végzik el a születés utáni nyolcadik napon, és szokás a muzulmánok között, akik a serdülés előtt különböző életkorokban végeztetik el. A dél-európaiak, a dél-amerikaiak, skandinávok és a nem muzulmán ázsiaiak körében ritka a körülmetélés.
Magyarországon a körülmetélést többnyire csak vallási okokból végzett vagy valamely betegség kezelésekor végezhető műtétként tartják számon, míg nyugaton egyre inkább a megelőzés eszközévé válik.
Rituáléból prevenció
A körülmetélés, vagyis a férfi nemi szerv előbőrének, a fitymának műtéti eltávolítása különleges sebészi beavatkozás: nem csak, sőt a legnagyobb számban nem akkor végzik, amikor valamilyen betegség csak ilyen módon, szikével kezelhető, hanem vagy vallási előírásokat követve, vagy pedig – egyre gyakrabban – különböző betegségek elkerüléséért, megelőzésképpen hajtják végre.
Két nagy világvallás, a zsidó és a muzulmán követeli meg férfi követőitől évezredek óta ennek a műtétnek az elvégzését. Ezekben a vallási közösségekben röviddel a születés után, de többnyire gyermekkorban hajtják végre a körülmetélést. Vannak olyan, törzsi hagyományokat ápoló társadalmak is (például Afrikában és Ausztráliában), amelyekben ez a beavatkozás a férfivá avatási szertartás része: itt 16-20 éves kor körül kerül sor a beavatkozásra. (Ezekben az országokban gyakran okoz gondot a szakszerűtlenül, a higiénia teljes mellőzésével, az avatási szertartások részeként, laikusok által végzett „műtét”.)
Számos nyugati országban viszont már semmiféle vallási vagy egyéb hagyományhoz nem kapcsolódik a körülmetélés, hanem egészségügyi, prevenciós szempontokat figyelembe véve, orvosi megfontolásból végzik el. A műtét lényege (általában helyi érzéstelenítésben) a fityma belső és külső lemezének eltávolítása és ezek varrattal való egyeztetése. Egyike a leggyakrabban végzett sebészeti beavatkozásoknak, hiszen a világon átlagban a férfiaknak mintegy 25-30 százaléka körülmetélt, és a műtéteket tízmillió számra végzik évente. Az arány országonként változik: az amerikai férfiak több mint 85 százaléka átesett ilyen műtéten, elsősorban egészségügyi prevenciós okokból, Angliában ez az arány 20 százalék körüli, Kanadában és Ausztráliában ennél nagyobb.
Egy feleslegessé vált bőrdarab?
A fityma, vagyis az előbőr (latin nevén praeputium) a hímvessző végén a makkot fedő, visszahúzható dupla bőrredő, amely nyugalmi állapotban általában teljesen vagy részben a makkra simul, védi annak idegvégződésekben gazdag és érzékeny bőrét a mechanikai hatásoktól és szennyeződésektől. Külső felülete, jellege megegyezik a hímvesszőt borító bőrfelülettel, a makkal érintkező ún. belső fityma viszont a szemhéj és a szájüreg belső bőrfelületeire hasonlít. Rugalmasan, szorosan simul a makkhoz, a pénisz alsó részén a fitymafékkel kapcsolódik a makkhoz.
Gyermekkorban többnyire teljesen beborítja a makkot, felnőttkorban viszont egyénenként igen eltérő lehet a mérete: a férfiak jelentős részénél a fityma csak részlegesen fedi a makkot, annak egyharmadát-felét nyugalmi állapotban is szabadon hagyja. A funkciójáról igen eltérőek a vélemények. Vannak, akik szerint a fontos védelmi szerepe mellett részt vesz a szexuális örömszerzésben is, a férfiak számára azzal, hogy a fityma gazdagon el van látva idegvégződésekkel, a nők számára pedig azzal, hogy a hüvelyben mozgó pénisz makkján le-felgördülő fityma hozzájárul a G-pont ingerléséhez.
Mások viszont a férfiak körében végzett felmérésekre hivatkozva úgy vélik, a fitymának nincs érdemi szerepe a szexuális örömszerzésben, sőt (a műtéten felnőttkorban átesett férfiak szerint) anélkül nagyobb élményhez juttathatják a partnereiket, „keményebbnek”, állóképesebbnek, „kitartóbbnak” érzik férfiasságukat. Egy elterjedt álláspont szerint a fityma egyike az emberi test evolúciós maradványainak, az ősidőkben tokként védte a szaporító szervet, de ennek ma, a felegyenesedett, civilizált, ruhában járó embernél már nincs funkciója.
A férfihigiénia nehézségei
Jóllehet funkcióját sokan megkérdőjelezik, annál nagyobb az egyetértés abban, hogy a férfiak intim higiéniáját jelentősen megnehezíti a fityma megléte. A makk peremén lévő mirigyek ugyanis fehér színű, faggyúszerű váladékot (szmegmát) termelnek, amely a fityma alatt könnyen összegyűlik. Ha ez a napi tisztálkodás során nincs eltávolítva, akkor felgyülemlik, bomlásnak indul, könnyen gyulladás forrása lehet.
A makk tisztán tartása, a hímvessző szappanos lemosása a fityma hátrahúzása után végezhető el – erre a műveletre a kisfiúkat egészen korán, már 2-3 éves koruktól meg kell tanítani. Ha a körülmetélést elvégezték, a fitymát eltávolították, akkor a makk és mögötte az ún. koronaárok állandóan szabadon van, nem gyűlik össze ott a termelődő faggyú. A szülőknek az „állva pisiléssel” együtt arra is meg kell tanítani a kisfiúkat, hogy vizeléskor húzzák vissza a fitymájukat (így irányíthatóbb a vizelet folyása és elkerülhető a fityma letapadása is). Amikor pedig ezeket az intim tevékenységeket már önállóan végzi a gyerek, szintén a szülők feladata megtanítani a helyes tisztálkodásra a gyermeket. A nem kellőképpen gondozott, nem eléggé tisztán tartott hímvesszőn fitymaszűkület és gyulladás is kialakulhat.
A fityma megbetegedései
Ez a kis darabka bőr többféle gondot, kellemetlenséget, betegséget is tud okozni, amelyek közül némelyik a férfias funkciókat is jócskán megnehezíti. Ilyen például a fitymaszűkület: ha a fitymát alkotó bőrredő nyílása szűk, akkor az erekció során a megnagyobbodott makkról a fityma egyáltalán nem, vagy csak nehezen húzható hátra, közösülés, önkielégítés közben be is repedhet. A repedések nemcsak fájdalmat okoznak, hanem tovább szűkíthetik is a fitymát. Gondot jelent, hogy a fitymaszűkület akadályozza a hímvessző tisztán tartását, a szmegma eltávolítását, márpedig a fityma és a makk között felgyűlő, bomló, baktériumok táptalajául szolgáló váladék gyulladást, balanitist okozhat.
Elhanyagolt állapotban a fitymaszűkület a péniszrák esélyét is növeli. Másik jellegzetes probléma a fitymát a makk alsó pereméhez kapcsoló kis húr, a fitymafék rövidsége. Ez ugyanis a szexuális tevékenység során megfeszül, berepedhet, elszakadhat. Fiúcsecsemőknél igen gyakori jelenség a fityma letapadása, ami gondot akkor okoz, ha nem múlik el időben, a fityma és a makk szövetei nem különülnek el. Ilyenkor a fityma rátapad a makkra, nem húzható hátra, ami (különösen fitymaszűkülettel párosulva) fájdalmas gyulladást okozhat.
Ezek az elváltozások mihamarabbi orvosi ellátást igényelnek, amelyek az esetek többségében ambuláns kisműtéttel oldhatók meg. A fitymaszűkületet bemetszéssel, illetve a fityma részleges vagy teljes eltávolításával kezelik, a fityma letapadását pedig a fityma hátrahúzásával vagy (egy tompa eszközzel) a makk szöveteitől való elválasztásával oldják meg. A körülmetélés ezeket a gondokat elkerülhetővé teszi.
HIV, HPV: halálos betegségek ellen is védhet a műtét
A felsoroltaknál is jóval nagyobb, közegészségügyi jelentőségük van azoknak a tapasztalatoknak, amelyekre a legújabb, afrikai és amerikai kutatások derítettek fényt. Ezek lényege, hogy a körülmetélt férfiak esetében jelentősen kisebb több, igen súlyos következményekkel járó fertőzés, így a HIV vírus, a genitális herpesz, a HPV kockázata. A klinikai kísérletek azt mutatták, hogy a felnőtt férfiaknál végzett körülmetélés a heteroszexuálisok körében több mint 50 százalékkal csökkenti a HIV fertőzés kockázatát.
Megtalálták ennek okát is: a körülmetélt és nem körülmetélt férfiakból nyert biopsziák elemzése során azt találták, hogy a pénisz fitymájának belseje magasabb koncentrációban tartalmaz Langerhans-sejteket – a HIV vírus elsődleges célpontjait – a fityma egyéb részéhez képest. Mivel emiatt a belső fityma érzékenyebb a HIV fertőzésre, a körülmetéléssel való eltávolítása csökkentheti a férfiak HIV fertőzésének kockázatát.
A több forrásból származó eredmények egybehangzóan mutatják: a szakszerűen végrehajtott körülmetélés jótékony, egészségvédő hatású a világszerte nagy számban pusztító AIDS betegség, a méhrákos esetek 70 százalékáért felelős papillomavírus, a genitális fekélybetegségek, valamint a különösen Afrikában igen gyakori haláloknak számító péniszrák esetében, így közegészségügyi jelentősége szinte felmérhetetlen.
A dél-afrikai vizsgálat vezető kutatója, a francia Bertran Auvert szerint a körülmetéléssel 3,8 millió fertőzést és félmillió halálesetet lehetne megelőzni tíz év alatt Afrika szub-szaharai területein, a kutató csak itt 2026-ig 5,8 millió megmentett életre számítana. A körülmetélés az AIDS-krízis megoldásának egyik jelentős lehetőségévé lépett elő, egyes körökben már „sebészeti vakcináról” beszélnek a felfedezés kapcsán, mivel a módszer olcsó és biztonságos módon védi a férfiakat a HIV vírustól, felére csökkentve a fertőzés kockázatát.
Forrás: Szexpláza és Stanton Dowd Az önkielégítés gyakorlati kézikönyve. További fejezetek itt. Intim Center sex üzlet szexualitásal kapcsolatos további cikkeket olvashatsz itt.